A 2009. augusztus elsejétől hatályos, a borok eredetmegjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó új európai uniós szabályok szerint az EU eltörölte a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, a földrajzi jelzéssel ellátott tájbor és a szűk értelemben vett asztali bor fogalmát. A jövőbeni borbesorolások központi eleme a földrajzi eredet, a termőhely, az EU-borjogban is védett „földrajzi eredet megjelölés” lesz. A magyar borok neve nem fog megváltozni, a palackok címkéin az új rendszernek megfelelő kiegészítő információk azonban helyet kapnak.
A termékleírások elkészítésének országos szintű koordinációját az Agrármarketing Centrum pályázatán nyertes Nemzeti Borakadémia Kft. végezte a 22 magyarországi borvidékkel együttműködve. A projekt adminisztratív és szakmai zárása már korábban megtörtént, a „Közösségi bormarketinget megalapozó termékleírások elkészítésének koordinálása” című projekt tapasztalatairól „Szakmai Összefoglalót” készített a cég, amely nyilvános. A termékleírásokat 2011 végéig kell benyújtani az Európai Bizottsághoz.
Kiss Eliza, a kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a borokat elsősorban annak alapján sorolják rendszerbe, hogy a termőhely milyen hatással van az adott borra, a bor karaktere mennyire magyarázható, vagy éppen nem magyarázható a termőhely sajátosságaival. Bár 22 magyarországi borvidék van, 34 termékleírás készült el. Vannak ugyanis olyan egységek, például Tokaj, Somló, ahol más típusú borkarakterek vannak, így más típusú besorolást igényelnek. Abból kell kiindulni, hogy mennyire kötődik a termőhelyhez a bor karaktere. Ha megnézünk egy somlói bort, akkor a Somló-hegység maga, a kőzet, az éghajlati viszonyok más karaktert fognak adni, mint például egy alföldi löszös talajon megtermelt bor – mutatott rá.
„Bár a projekt lezárult, a cég továbbra is a magyar borokért szeretne dolgozni” – hangsúlyozta Kiss Eliza. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttérintézményének, a Balassi Intézetnek húsz országban van kulturális intézménye, ezekben az országokban szeretnék a magyar borokat a helyi adottságokra adaptálva népszerűsíteni. „A bor, mint kultúrtermék; a bor, mint a kultúra értékhordozója, ez a profil” – mondta. Már van két élő együttműködésük, a stuttgarti és a bécsi, ezek keretében egész napos borbemutatót tart, illetve mini borkurzusokat szervez a cég.
Szeretnék tapasztalataikat az oktatás és jogi-eredetvédelmi szakkönyvírás terén is kamatoztatni, ezzel is hozzájárulva a hazai bor sikeréhez, elismertségéhez, illetve az új termékkategóriákra vonatkozóan szeretnének egy új típusú oktatást felépíteni.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
