A szakember kifejtette: az ISZBIR segítségével a szőlészeti és borászati ágazatban létrehozható többek között egy központi adatbázis, egy egységes gazdálkodói ügyfélnyilvántartás, valamint adatcsere a különböző társintézmények között, továbbá támogathatóak lesznek a rendszerrel a hatósági ellenőrzések. Emellett az információs rendszer segítségével a gazdálkodók egyszerűbben, átláthatóbban intézhetik mindennapi gazdasági ügyeiket – tette hozzá Zarka Péter. Az osztályvezető a rendszer kifejlesztésének költségeit nem részletezte.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára ugyanakkor az MTI-nek elmondta: 2009-ben a szóban forgó rendszer fejlesztésének költségét a HNT-nél 75-80 millió forintra becsülték. Hozzátette: „Ez valószínűleg azóta nem lett olcsóbb”. A főtitkár arról is beszélt, hogy az ISZBIR kifejlesztése alapvetően uniós kötelezettség. Gazdasági aktát kell vezetnie – működtetnie – ugyanis minden olyan gazdálkodónak a szőlő- és borágazatban, aki ezen a területen árutermelő tevékenységet folytat. Ehhez szükséges az integrált számítástechnikai rendszer létrehozása, amelynek segítségével könnyebb lesz az adminisztrációs feladatok intézése, például a hegybírói tevékenység ellátása. Horváth Csaba kitért arra: áttekinthetőbb lesz így a termékpálya, ez a tisztességes termelők érdekeit szolgálja, könnyebben követhető lesz ugyanis az árumozgás.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
