A szabályozórendszer racionalizálására tett javaslatok többsége jelentősebb központi költségvetési hatás nélkül is képes a termelők gazdasági tevékenységét élénkíteni, a gazdálkodók komfortérzékét javítani, versenyhátrányukat mérsékelni – jegyzi meg a HNT. Példaként említik, hogy a pincekönyv „tele van” ésszerűtlen elemekkel. A veszteségnormákat újra kell szabályozni, a borkísérő okmányt pedig egyszerűsíteni kell. Fel kell számolni a versenyhátrányt okozó szabályozási elemeket, így meg kell szüntetni az egyes hatósági feladatokat ellátó szervezetek közötti duplikációkat, ésszerűsíteni kell a minősítési díjakat. Ez utóbbiakat ugyanis a kisebb termelők túl magasnak ítélik – állítja a HNT.
A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az EU borpiaci reform második szakasza is feladatokat hoz. Így például el kell készíteni a még hiányzó termékleírásokat, valamint fel kell számolni a termőhelyi és ültetvénykataszter még meglévő eltéréseit.
A tanács sürgeti a szakmai képviseletet hatékonyabbá tételét is. Ennek érdekben szükségesnek tartják egy szakmaközi megállapodás létrehozását a termelők és a feldolgozók között. Egységesíteni kell a fellépést szakmai kérdésekben, ami a szakmai képviselet egyszerűsítését jelenti, vagyis a mostaninál kevesebb szervezetre van szükség – jegyzik meg.
A tanács sürgeti a szakmai képviseletet hatékonyabbá tételét is. Ennek érdekben szükségesnek tartják egy szakmaközi megállapodás létrehozását a termelők és a feldolgozók között. Egységesíteni kell a fellépést szakmai kérdésekben, ami a szakmai képviselet egyszerűsítését jelenti, vagyis a mostaninál kevesebb szervezetre van szükség – jegyzik meg.
A HNT szeretné elérni, hogy ne lehessen a szakmai érdekekkel ellentétes és végrehajthatatlan szabályokat hatályba léptetni. A jogszabályok bevezetésének legyen feltétele a végrehajthatóságra vonatkozó hatásvizsgálat. Példaként említik a korábbi alkalmi munkavállalási szabályokat
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
