Borok szakszerű tárolása

A tárolásnál szükséges feltételek a következők:

– sötét, szagtalan helység (pince),
– 10-14 °C-os, lehetőleg állandó hőmérséklet,
– a palackokat vízszintes helyzetben fektetve,
– megfelelő nedvességtartalmú, levegős helyen

Szagmentesség

Minden tároló helyre érvényes, hogy feltétlenül tiszta, szagmentes levegőjű legyen. A bor nagyon érzékeny a környezeti szagokra, hamar adszorbeálja azokat.

Hőmérsékletingadozások

A hőmérsékletingadozásokat messzemenően kerülni kell. Az optimális hőmérséklet pincehideg, a fehér és rozé borok esetén 12-14 °C, vörös boroknál 14-16 °C. Minden 10 °C hőmérsékletváltozás esetén a kémiai folyamatok sebessége kb. megtízszereződik, illetve tizedére csökken, mely a bor esetén azzal a következménnyel jár, hogy túl alacsony hőmérsékleten fejlődése gyakorlatilag megáll, túl meleg esetén pedig nagyon gyorsan elvénül (barnás színárnyalat, oxidált íz, széteső jelleg).

A hordó

A borok hagyományos tároló edénye a fahordó. A dongákon keresztül folyamatosan kevés levegővel érintkezik a bor, az oxigén pedig elősegíti az érését. A fahordók tisztántartása alapfeltétele a jó bornak. Az ászokhordót, hasonlóan a többi tároló edényhez, tartsuk tele. A hordók telizését nyáron hetente, télen is legalább kéthetente végezzük el. Ellenkező esetben a bor felülete jelentős mennyiségű levegővel érintkezik, a káros oxidáció mellett nem kívánatos mikrobiológiai változások is végbemennek (ecetesedik a bor).

Palack

Az üvegpalackban a bor tovább érik, kialakul az úgynevezett palackbuké. Nagy boroknál a pincészetben végzett szakszerű palackos érlelés nélkülözhetetlen. A palackozott borok ugyanúgy érzékenyek a tárolás körülményeire, mint a hordós borok. Szobahőmérsékleten gyorsan öregszene, a tárolást ezért lehetőségeink szerint a javasolt hőmérséklet környékén végezzük.

Fektetve vagy állítva?

Állandó kérdés, hogy a palackokat fektetve, vagy állítva tároljuk. Amennyiben nem parafa dugóval zárt a palack, hanem csavarzárral, műanyagdugóval, koronazárral, a kérdés értelmét veszti, a palack légmentesen zárt, mindegy a tárolási helyzet. A parafa rugalmas, bizonyos fokig nedvszívó, és csak kellő nedvesség tartalom esetén zár tökéletesen. Több hónapos függőleges tárolás esetén a dugó kiszáradhat, és a zárás már nem biztos, hogy teljes értékű lesz, borunk tönkre mehet. A dugók felszínét rendszeresen ellenőrizzük, esetleges szivárgás esetén palackozzuk át a bort, ha erre nincs mód, ismét csak az elfogyasztását tudom javasolni. Nedvesebb körülmények közt a dugó teteje penészesedhet, így borunk dugó illatú (doh) lehet. Ezt megelőzendő, lehetőség van a palackokat méhviasszal is lezárni. Így biztosítani tudjuk a palackok megbízható zárását, és még a palackunk is szebb lesz.

Forrás: [Borászportálok]