A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő és Bor Szövetség, a Magyar Bor Akadémia, a Pannon Bormíves Céh, a Magyar Független Szőlő és Bortermelők Országos Szövetsége, valamint a Magyar Agrárkamara szerint ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendeletmódosítási terve kizárja a szakmai szervezeteket a bormarketing program kialakításából és annak ellenőrzéséből. Annak ellenére tervezi ezt a VM, hogy 2006-ban ennek ellenkezőjéről kötöttek megállapodást az akkori agrárminiszterrel, amit azóta nem mondott fel senki – állítják. Legfőbb kifogásuk a vidékfejlesztési tárca alá tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) meghatározóvá tétele, az állami marketingszervezetet ugyanis alkalmatlannak tartják a bormarketing-feladatok ellátására.
Nagyobb szerepet szánna a vidékfejlesztési tárca az AMC-nek a borászok befizetéseiből feltöltött közösségi bormarketing-alap felhasználásában – derül ki a VM rendeletmódosítási tervezetéből. Az előterjesztés szerint a jelenleg hétfős Bormarketing Bizottságot – amely a marketingprogramok szakmai elbírálásáért felelős – 11 tagúra bővítenék. A tagokból tíz főt a miniszter jelölne, a fennmaradó helyet pedig az AMC igazgatója töltené be, aki egyben a bizottság titkára is. Már ezt jogilag összeférhetetlennek tartják a szakmai szervezetek, ugyanis így ugyanaz a szereplő fogalmazná meg a szakmai feladatokat, venne részt a döntéshozatalban, kötné meg a szerződéseket, és ellenőrizné a végrehajtást.
A borász szakmai szervezetek szerint a tárca ezzel a lépéssel felrúgja azt a 2006-ban kötött megállapodást, amit az akkori szakminiszterrel kötöttek, és amit hivatalosan nem mondott fel a VM. Abban ugyanis az szerepel, hogy a bizottság tagjai közül hat főt a szakmai szervezetek által alapított – azóta felszámolás alá került marketingcég – jelöli, egyet pedig a miniszter. A tárca a tervezett jelölési gyakorlattal kizárná a szakmai szervezeteket a közösségi bormarketing program pályázatainak kiírásából, elbírálásából, illetve az utólagos elszámolás ellenőrzéséből – állítják. Az ezekben a szerepekben kizárólagosságot kapó AMC-t ugyanakkor az egyéb kérdésekben sok esetben megosztott szervezetek egységesen alkalmatlannak ítélik a feladatra – a bormarketing szervezetének 2006-os átalakítása előtt éppen azért lobbiztak, hogy az AMC maradjon ki a rendszerből.
Az AMC kifizető ügynökségként szerepelt eddig a bormarketingben, az elmúlt két évben pedig a borászok szerint akadályozta a szakmai befizetések hatékony felhasználását. Erre példaként a 2009. második félévi finanszírozás kiírásának „elszabotálását”, illetve a 2010. második félévi program lebonyolításához szükséges kiírás elmulasztását hozzák fel.
Simon Péter, az AMC igazgatója nemrégiben tájékoztatta a sajtót a tervezett változásokról, amit a szakmai szervezetek szintén kifogásoltak, mivel szerintük a rendszer átalakítását kész tényként jelentette be. Akkor Simon a jobb hatékonysággal indokolta a változtatásokat, illetve azzal – ahogyan ezt egyébként a rendelettervezet előterjesztése is tartalmazza –, hogy a szakmai szervezetek széthúzása miatt nem működött jól a közösségi bormarketing.
Az AMC-igazgató tájékoztatása szerint mostanra egymilliárd forint lekötetlen forrás gyűlt össze az alapban. Egyes szakértők szerint ehhez legalább ekkora uniós forrást lehetne társítani, ami miatt már érdemes elgondolkodni azon, hogy az államigazgatáson belül külön szervezeti egység felügyelje a bormarketinget
A borász szakmai szervezetek szerint a tárca ezzel a lépéssel felrúgja azt a 2006-ban kötött megállapodást, amit az akkori szakminiszterrel kötöttek, és amit hivatalosan nem mondott fel a VM. Abban ugyanis az szerepel, hogy a bizottság tagjai közül hat főt a szakmai szervezetek által alapított – azóta felszámolás alá került marketingcég – jelöli, egyet pedig a miniszter. A tárca a tervezett jelölési gyakorlattal kizárná a szakmai szervezeteket a közösségi bormarketing program pályázatainak kiírásából, elbírálásából, illetve az utólagos elszámolás ellenőrzéséből – állítják. Az ezekben a szerepekben kizárólagosságot kapó AMC-t ugyanakkor az egyéb kérdésekben sok esetben megosztott szervezetek egységesen alkalmatlannak ítélik a feladatra – a bormarketing szervezetének 2006-os átalakítása előtt éppen azért lobbiztak, hogy az AMC maradjon ki a rendszerből.
Az AMC kifizető ügynökségként szerepelt eddig a bormarketingben, az elmúlt két évben pedig a borászok szerint akadályozta a szakmai befizetések hatékony felhasználását. Erre példaként a 2009. második félévi finanszírozás kiírásának „elszabotálását”, illetve a 2010. második félévi program lebonyolításához szükséges kiírás elmulasztását hozzák fel.
Simon Péter, az AMC igazgatója nemrégiben tájékoztatta a sajtót a tervezett változásokról, amit a szakmai szervezetek szintén kifogásoltak, mivel szerintük a rendszer átalakítását kész tényként jelentette be. Akkor Simon a jobb hatékonysággal indokolta a változtatásokat, illetve azzal – ahogyan ezt egyébként a rendelettervezet előterjesztése is tartalmazza –, hogy a szakmai szervezetek széthúzása miatt nem működött jól a közösségi bormarketing.
Az AMC-igazgató tájékoztatása szerint mostanra egymilliárd forint lekötetlen forrás gyűlt össze az alapban. Egyes szakértők szerint ehhez legalább ekkora uniós forrást lehetne társítani, ami miatt már érdemes elgondolkodni azon, hogy az államigazgatáson belül külön szervezeti egység felügyelje a bormarketinget
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
