Kevesen tudják, hogy Nagymaroson a szőlő valószínűleg ősnövény volt, de az elnéptelenedés hosszú ideje alatt kipusztulhatott. Az 1700-s években betelepített – döntően német ajkú – lakosság azonban újból megkezdte a szőlőtelepítést. A nagymarosi szőlőtermesztés és borászat a XIX. században élte fénykorát, amikor is kofahajókkal szállították a bort Pestre, Budára és Bécsbe.
Az évszázadok alatt borospincék sokasága épült, amelyek közül egyet vásárolt meg, bővített ki és újított fel a DekanTer-Plusz Kft. A háromhajós, impozáns pince a toBORzó nevet kapta, utalva küldetésére, mely szerint Nagymaros új találkozóhelye, agorája szeretne lenni.
A toBORzó természetesen kiemelten foglalkozik a térség boraival, borászaival, rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít számukra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére beadott sikeres pályázat segítségével új lendületet és piaci lehetőséget kap a Dunakanyar borászata.
A borkóstolások természetesen kiegészülnek borkorcsolyák felszolgálásával, ahol a pincészet nagymértékben támaszkodik a régió „gyümölcseire”. A Duna – Ipoly – Hanság speciális termékei kerülnek az asztalra: sajtok, egyedi pékáruk, pogácsák, sonkák, kolbászok, gyümölcsök, lekvárok, mézek.
A nyitási hétvége szombatján, június 25-én, a Vylyan pincészet tart borkóstolót, megnyitva az összes beszállító borászat bemutatkozásának egész éven át tartó folyamatát.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
