Nem csoda hát, hogy már jó ideje felkeltette az orvosok és a kutatók figyelmét az a tény, hogy Franciaország bizonyos területein az emberek, annak ellenére, hogy viszonylag sok zsíros ételt fogyasztanak, ritkán szenvednek szív-, és keringési megbetegedésekben. El is nevezték ezt a jelenséget francia paradoxonnak. Később kiderült, hogy ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata a vörösborban keresendő.
A bor és a szőlő egészségvédő, jótékony hatásai
A szőlőben nagy mennyiségben találhatók olyan anyagok, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt bizonyos betegségektől is megóvhatnak minket. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet.
Több összetevője jótékonyan hat az immunrendszerre, a szőlő héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A savak – a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav – segítik a gyomorban az emésztést, főként a keményítő- és zsírtartalmú anyagokat bontják le. PH értéke közel esik az emésztőnedvek savanyúságához, ezért segíti a hasnyálmirigy működését is. Csersavtartalma – mely főleg a vörösborban található – mérsékli a felfokozódott bélműködést.
A különféle borok eltérő mennyiségben tartalmazhatják az élettanilag fontos anyagokat. Azt mondhatjuk, hogy jótékony hatású a borok káliumtartalma (literenként 1000-1800 mg), aminek hiánya szívritmuszavarokhoz, gyorsabb pulzushoz, ugyanakkor alacsonyabb vérnyomáshoz vezet. Kalcium- (80-130 mg) és magnéziumtartalma (50-150 mg) hasznos az ideg-, izom-túlérzékenység és csontritkulás esetén. A mangántartalom (4-10 mg) nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegek anyagcseréjéhez. A cink (4-8,5 mg) a fehérjeszintézis és a vércukor mennyiségét szabályozó inzulintermelés szempontjából fontos. A vas (4-50 mg) pedig a vérképzésben játszik fontos szerepet.
A vitaminok közül C-vitamint és a B-vitaminokat tartalmaz jelentős mértékben. A borban jelenlévő antioxidánsok gátolják a káros LDL koleszterin kialakulását, ami az egyik okozója az érfalak károsodásának. Az étkezések alkalmával mértékletesen fogyasztott borok bizonyítottan segítenek a népbetegségnek számító szív- és keringésrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. A boreredetű fenolos vegyületek gátolják a vérrögök kialakulását, és fokozzák az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Több országban elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik 1,5-3 dl vörösbort fogyasztottak el naponta, mintegy 50 százalékkal kisebb volt az esély a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulására és a várható élettartamuk átlagosan 10-12 évvel hosszabb volt, mint azoké, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. Ezért a férfiaknál napi 2-3 dl, nőknél napi 1-2 dl vörösborfogyasztás egészséges felnőttek esetében orvosilag és társadalmilag is elfogadható.
További vizsgálatok során a szerotonin jelenlétét is valószinűsítették a borokban. Ez a vegyület, antidepresszáns tulajdonságú és talán ennek is tulajdonítható a bor feszültségoldó hatása.
A vörösborok kedvező élettani hatásával kapcsolatos elképzeléseken túl fontos megemlíteni, hogy a tartós alkoholfogyasztás szívizomkárosodás kialakulásához,továbbá bizonyos daganatos és májbetegségek kialakulásához vezethet. Mivel hazánkban az alkoholfogyasztás mértéke és a májzsugoros halálozások száma az elmúlt évtizedekben aggasztó mértékben emelkedett, mindenképpen fel kell hívni a figyelmet a túlzott fogyasztás káros hatásaira. Tehát a legfontosabb a mértékletes borfogyasztás.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
