Annyit azonban megjegyzett: a múlt év decemberi, illetve az idén májusi fagyok mintegy ezer hektáron károsították a szőlőültetvényeket. Ez pedig máris rontotta az idei terméskilátásokat. A múlt év viszont kifejezetten rossz volt a magyar borágazat számára, a pincékbe a szokásos bormennyiségnek mintegy a fele 1,6 millió hektoliter került.
A szakember közölte: a múlt évben igen kevés szőlő termett, ezért a felvásárlási árak – relatíve – magasak voltak. A fehérszőlő esetében 100-120 forintos, míg a kékszőlő esetén 200 forint körüli volt a felvásárlási ár. A magyar szőlőből – a kevesebb termés miatt – jelentős mennyiség került a környező országokba is, mivel több szomszédos ország felvásárlói is megjelentek a magyar piacon vevőként.
A kevesebb bormennyiség miatt az ágazat árbevétele is csökkent. A szokásos 90 milliárd forintos éves árbevétel tavaly 60-70 milliárd forintra esett vissza a becslések szerint. Az ágazat helyzetét nehezíti a HNT főtitkára szerint az is, hogy több, versenyhátrányt okozó körülménnyel is meg kell küzdeniük a borászoknak. Példaként említette az alkalmi munkavállalás szabályozását, a magas hazai áfát és borminősítési díjat. Ez utóbbi már Ausztriában is olcsóbb, mint Magyarországon – jelezte. Emellett a szükséges adminisztráció egy borász aktív munkaidejének mintegy a felét teszi ki.
Ma hazánkban mintegy 68 ezer hektár regisztrált szőlőültetvény van, továbbá az ország még tízezer hektár újratelepítési jogtartalékkal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarország borönellátása biztosítható – írja a vallalkozoinegyed.hu.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
