Nemrégiben a Wine Folly közölt cikket a legfontosabb magyar borokról, júliusban pedig a The Telegraphban jelent meg összeállítás, amely a bikavér felől közelíti meg a hazai borkínálatot.
A lap szerint ha valakit megkérdezünk arról, mi jut eszébe a magyar borról, minden bizonnyal előbányássza az emlékeiből a bikavért, hiszen „ez az egzotikus és testes vörös már olyan régóta meghatározó eleme a magyar borkultúrának”.
Annak idején, a kommunizmus utolsó éveiben sok Magyarországon tanuló borkedvelő vásárolt az olcsó magyar fehérborokból, majd a rezsim bukásával lassan megszűnt a borok tömeggyártása is, a borkészítők pedig inkább a minőségre koncentráltak – írja a lap.
A kétezres évek után a helyi fajták újra elkezdtek megerősödni, és a nyugati szakértelem is beszivárgott a pincékbe. A 22 történelmi magyar borvidék valamelyikének bejárása jó alkalom, hogy megismerjük a magyar tájat és a borokat – olvasható a cikkben.
A The Telegraph újságírója, Anthony Cooper szerint a bikavér nem rossz kezdés, hiszen a legjobbak gazdag ötvözetei a klasszikus magyar fajtáknak. A lap bemutatja az Egri borvidéket. Eger városa a cikk szerint egy gyöngyszem, tele gyönyörűen megőrzött barokk épületekkel, és az egykori oszmán uralom maradványaival, beleértve az Európában legészakabbra található minaretet is.
A fehér szőlők közül kiemeli a helyi szőlőfajtákat, mint a leányka, az olaszrizling vagy a hárslevelű.
A The Telegraph szerint nem szabad kihagyni a Szépasszony-völgyet, a város déli részén számos pincészet épült a hegyoldalban. Vezető borászatoknak tartja a régióban a néhai Gál Tibor pincészetét és a St. Andrea pincészetet.
Ha pedig továbbhaladunk észak-kelet felé, akkor megtaláljuk Magyarország legismertebb borvidékébe, Tokajba. A The Telegraph szerzője szerint a világ legjobb édes fehérborainak egyike készül ott, közel 500 éve, botritiszes szőlőszemekből.
Az UNESCO által világörökségnek nyilvánított területeken remekül érzik magukat a szőlők, hiszen a rég kialudt vulkánok területén termékeny talaj található.
A híres tokaji desszertborok mellett az elmúlt években a borvidék visszatért a minőségi száraz borok készítéséhez, a lap a Patricius birtokot hozza fel példának és a furmint fajtát hangsúlyozza.
A The Telegraph Badacsony előnyeit is sorra veszi. A Balaton szubmediterrán hatása szép és testes borokat ad, jó savakkal – írják, és kiemelik a szürkebarátot. És ha már Balaton, természetesen nem maradhat ki a Balatonfüred-csopaki és balatonboglári régió sem. A szerző ezeken a területeken az olaszrizlonget, a Káli-medencében pedig a vulkanikus talaj adta karaktert tartja a legértékesebbnek.
A cikkből nem hiányzik Magyarország legdélebbi borvidéke, Villány sem. A horvát határ közelében található, a szubmediterrán klíma hozzájárul vastag, testes vörösborok minőségéhez. Sok jó portugieser, cabernet sauvignon, franc és merlot készül a környéken. Magyarország első teljes eredetvédelmi rendszere is itt alakult és fejlődött ki – tesz hozzá a lap.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
