A hagyományok szerint I. Orbán pápa, akit később szenté avattak, rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből kell elkészíteni. Ezért a későbbi ábrázolásokban kehellyel és szőlőfürttel láthatjuk Szent Orbánt. Innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy a szőlősgazdák, borászok, kádármesterek és a kocsmárosok patrónusa legyen.
A magyarországi hagyományokban is jelentős esemény ez a nap. Szokás Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezni,
mivel a megfigyelések alapján ez az utolsó nap, amikor annyira lehűlhet az idő, hogy egész évet befolyásoló kárt tegyen az éppen virágzó szőlőben.
Ezért a szegedi gazdálkodók között járja az a tréfás, kissé haragos mondás, hogy azt is agyon kellene ütni, aki Orbánt betette a kalendáriumba. Feljegyeztek olyan történetet is, miszerint Orbán azért került május havába, mert amikor a kalendáriumot készítették, nem volt jelen, mivel éppen a kocsmában mulatott. Kedve szerint a tél közepére került volna, hogy nyugodtan tudjon fagyasztani. Hát, a szentek élete sem volt könnyű…
Az időjárási megfigyelések szerint, ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz. Ha viszont ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk. Az előrejelzések szerint idén fagy biztosan nem lesz, és eső is csak minimális várható. Biztatók tehát a kilátások.
Természetesen az emberek is megpróbáltak tenni – a maguk módján – a rossz hatások ellen. Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget. Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral. A hívők Szent Orbánnál is eljártak a jó idő és a jó termés érdekében. Orbán szobrának fejére díszes koszorúkat tettek, hogy bőséges legyen a betakarítás. Ha elmaradt a csapadékos, hideg idő, akkor bort vittek szobrához. Ha viszont Orbán "rossz" volt, akkor arra is volt példa, hogy a mérges gazdák ledöntötték a szobrát, és végighúzták a sárban.
A szőlőtermelő vidékeken a mai napig sok szobra áll Szent Orbánnak, akihez eljárnak a gazdák május 25-én, így a fenti hagyomány – na persze nem a szobordöntés – köztünk él.
Hazánkban rengeteg esemény, fesztivál kapcsolódik a naphoz – kóstolók, avatások, szőlőszentelés, zarándoklat. Így többek között Tokaj-Hegyalján idén is körbeviszik, a Monokon őrzött Szent Orbán ereklyét. Természetesen a többi jelentős borvidékünkön is lesznek események szerte az országban ezen a napon és egész hétvégén. Érdemes ellátogatni – mivel az idő is szép lesz – többek között Tokaj-Hegyalja több településére, Hajósra, Pannonhalmára, Velencére.
Bár Szent Orbánt minden európai borvidéken ismerik és tisztelik, de ismeretem szerint más boros országokban nem rendeznek olyan sok borünnepet ezen a napon, mint itthon. Sok szobra áll a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez kapcsolódó külhoni településeken, és több templomot szenteltek tiszteletére, ahogyan város is viseli nevét, elsősorban német nyelvterületen.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
