Egy színes pillangó pihent meg mellettem a kőfal tövében. Lassan libbenti szárnyait, és már tovább is áll. Aztán ismét feltűnik.
Lent, a pincében „izzadnak” a fahordók. A párakicsapódás már kikezdte némelyik hordó abroncsát is, rozsdálnak, csúfulnak. A horgany-spray-t már megvettem, ezzel majd lefújom az abroncsokat.
A pillangó szárnya is olyan rozsdaszínű-féle. Sőt, a kőfal, ahol pihen, mutat néhány érckövet, itt-ott barnulva.
Ideje már halogatom a horganyzást – jelzi a kis repkedő -, és igaza van; ilyen teendőből mindig sok van és mert nem a legfontosabb…










