A megszámlálhatatlan pálinkafajtával készítőik készségesen szolgálták ki a kíváncsi publikumot, de a nyolcadik-tizedik kupica után már kissé tompultak a receptorok, elmosódtak az ízvonalak. A markánsan vidámító gyümölcsös nedű éjjelre érte el a legnagyobb hatását, este tíz után már duhaj mulatozás kezdődött, csörrentek a kis formás pálinkás pohárkák, kézben és talajon egyaránt.
Kedves fogadtatás, és nem utolsósorban jókedvre derítő valódi kisüsti pálinkák fogadtak bennünket a Csalló Kft. standjánál. Különlegességekből sem volt hiány: vadkörte, galagonya, kökény és berkenye pálinka is szerepelt a kínálatban. Mindannyian kipróbáltuk az érlelt sorozat egyik gyöngyszemét, az eperfahordóban érlelt 50% alkoholtartalmú kajszi pálinkát. Mindenkinek bátran ajánljuk, s ha Balatonalmádi környékén, a mesébe illő nevű Vödörvölgyben járnak, nézzenek be a hagyományos lepárlási módszerrel működő kisüsti pálinkafőzdébe!
Sokfajta pálinkát ittunk még barátaimmal, de mitagadás, közben azért hálásan gondoltunk a szervezőkre, akik helyet adtak a boros pultoknak is. Felsorolni is fárasztó lenne a pálinkák hosszú sorát, melynek színes és gazdag választéka mérlegelésre késztette a látogatót, vajon melyikkel is kezdje, s ha már elkezdte, melyikkel folytassa, a férfiasan hasítóval vagy a nőiesen borzongatóval? Nem ismerjük a fesztivál gazdasági mutatóit, de annyi bizonyos, hogy sikk lett pálinkát hörpölni Pesten. Még 22 óra tájékán is hosszú tömött sorokban várt a bebocsátásra a tömeg. Barátaimmal megállapítottuk, hogy nem váltunk „pálinkafogyasztóvá”, nem leszünk kizárólagos hívei – maradunk a boritalnál, mégis kellemes tarkózsibbadással gondolunk vissza a magyar pálinkák világában tett izgalmas kirándulásunkra.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
