A csopaki riviéra
Cholnoky Jenő földrajztudós szerint a Pannon-tenger megjelenése előtt a Veszprémi fennsík kinyúlt egészen a mai Balaton széléig, de aztán a tenger hullámai nekiláttak, és olyan hatalmas pusztítást végeztek, hogy mintegy két kilométer szélességben letaroltak a partról mindent. A csopaki riviéra néven emlegetett szép partszegély – amelyiken Aszófő, Balatonfüred, Arács, Csopak, Kövesd, Paloznak, Lovas, Alsóörs fekszenek –, ennek a tengernek köszönhetik helyüket.
Úgy gondoljuk, hogy a Balaton helyén néhány száz méter mély nyílt tenger volna, s ennek hullámai mennydörögve törnének meg a Tamáshegy derekán. Eszerint a csopaki riviéra, az a gyönyörű lankás lapály, amelyen a fenn elősorolt falvak és sok száz szétszórt pince, présház, nyaraló helyezkedik el, tudományosan definiálva nem más, mint a pannóniai abráziós partszegély.
Az I. század végétől
…a Római Birodalom Pannonia Superior tartományában letelepedett obsitos katonák, hivatalnokok kedvelték az akkoriban 5-6 méterrel magasabban hullámzó Pelso északi partjait. Klímája, adottságai sok tekintetben hasonlítottak Itália tájaihoz. A Veszprémi-fennsík Balatonhoz legközelebbi peremén, Balácán épült villagazdaságban három évszázadon keresztül éltek és gazdálkodtak. A csodálkozni való épségben feltárt mozaikok és freskók arról tanúskodnak, hogy a villa lakói lehettek a Csopakon feltárt borospincék, és a hozzájuk tartozó birtokok gazdái, ők művelhették az errefelé akkoriban pergolákon nevelt szőlőt, és itták a levét.
A Római Birodalom határai egybe esnek a szőlőművelés határaival.Forgatásnál, tárcsázásnál rendszeresen forgat ki a szerszám római cserepeket, faragványokat, vagy szarkofágot, mint Flavia Flora-ét a múlt században Csopakon. Innen a domb neve: Kőkoporsó.
A 11. század elején
…már magyarok éltek a szláv szóval Balatonnak nevezett nagy tó partján, Paloznakon. Itt a dombon templomot emeltetett István király. Apácamonostort is alapított a Veszprém-völgyben. Az 1018-as alapítólevél száz esztendővel későbbi hiteles másolata – az első magyarországi szőlőadományról szóló okirat – arról tanúskodik, hogy a monostor szőlőt, és szőlőművelő családot is kapott Paloznakon.
Nem az egyetlen szőlőművesek voltak az első században, akikről emlék maradt fenn:
Guden (beszélő név: iszik, mint a gödény) vitéz 1079-ben, László királyunk dömösi táborában, ahol a nemesség a német ellen gyülekezett, akként végrendelkezett, hogy amennyiben nem tér vissza a hadjáratból, paloznaki szőlőbirtoka, pincéje, a hozzá tartozó vinitor családokkal adassék a veszprémi káptalannak, amely lelki üdvéért évente misét mondasson. Nem tért vissza. Kis birtoka ma az ezer éves plébániáé.
A 21. század első éveiben
…a paloznaki plébánia bérbe adta a tulajdonában lévő apró szőlőbirtokot. A bérleti szerződést fogalmazó ügyvéd, a kilencszázötven esztendős latin okiratot tanulmányozva ráébredt, hogy a plébánia az utóbbi bő 900 évben elmulasztotta kötelességét, az évenkénti misét Guden lelki üdvéért. Tavaly óta újra él a hagyomány az ezer éves plébániatemplomban, a környék szőlősgazdái és borászai előtt tartják a misét.
Ülök a Csopak és Paloznak között fekvő völgy közepén, a Ranolder János egykori veszprémi püspök szőlőbirtokán, a 150 éve elhunyt, nagy hírű Szentirmay József által épített borház oszlopos tornácán, és ilyenek járnak a fejemben. Körülöttem zöldellnek a szőlők, amelyeket errefelé megkímélt a májusi fagy, fénylik a tó tükre és alattam a pincében érnek a birtok borai.
Jásdi István
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
