Egy kortyot sem?

Elsőként maradjunk az alkohol orvosilag pozitívan értékelt tulajdonságainál. Vizsgálták például azt, hogy a földközi-tengeri országokban miért olyan ritka a szív- és érrendszeri megbetegedés az európai átlaggal szemben, annak ellenére, hogy a mediterrán országok étrendjében rendkívül sok zsíros étel található.

Ebédhez és vacsorához azonban mindig fogyasztanak bort, főként vöröset, amely a legjobb ellenszere az említett betegségeknek oly módon, hogy a védőkoleszterin-szint emelkedik, és az érfalakra lerakódó káros koleszterinszint csökken. Az artériák fala tehát nem vastagodik meg, a vérkeringés az agyban nem romlik, s az öregkori emlékezetkihagyásoknak is kisebb lesz a valószínűsége.

Antioxidánsok a borban

Orvos-kémiai vizsgálatok, amelyek a szívbetegségek gyakoriságával foglalkoztak, meglepő eredményre jutottak. A szőlő héjában olyan antioxidáns anyagot találtak (a fenolok közé tartozó flavonoid), amely a szívbetegségek ellen véd. Az antioxidáns hatását az LDL-koleszterinre fejti ki, amely ezáltal nem oxidálódik, és nem károsítja (vastagítja) az érfalakat. A káros oxidálódás az erekben egyébként a vízvezetékcsövek rozsdásodásához hasonlóan megy végbe – szűkül az áramlás keresztmetszete.

A vörösborban található fenolszármazék tehát két-három órán át olyan magas értéket mutat, hogy étkezés után védelmet nyújt az LDL oxidációja ellen.

Nem szabad elfelejteni azonban az alkohol káros hatásait. Az alkohol gyakori, nagy mennyiségű fogyasztása visszafordíthatatlan károkat okozhat. Nézzük az alkohol útját a szervezetben: az alkohol egyötödét a gyomor egy enzimje (amelyből nőknek kevesebb termelődik) felbontja, tehát nem kerül a vérbe – csak a megmaradt négyötöd rész. Ez a bélből szívódik fel a vérbe, s onnan elosztódik különböző szervekben, például az agyban. Az alkohol a vérrel eljut a májba, ahol aztán a legnagyobb kárt okozza.

10 gramm alkohol 1 óra alatt bomlik el a májban, s míg a máj a méregtelenítést (alkoholbontást) végzi, nem tud más fontos dolgokkal foglalkozni. Például a zsírt nem dolgozza fel, amelynek következtében a vér és az izmok nem kapják meg a szükséges zsírmennyiséget, hanem az az adag a májban reked, s ott felhalmozódik. ĺgy érthető, hogy az alkohol rabjainak miért nagyobbodik, zsírosodik el a mája.

A másnaposság egyrészt a vércukorszint-süllyedésre, vízhiányos állapotra vezethető vissza, valamint az ezzel járó vitamin- és ásványianyag-hiányra. Mindez az agy és az izmok csökkent működését hozza magával. A legijesztőbb az alkohol vízhajtó hatása, amely dehidratációt (kiszáradást) és ezzel visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat. Arról nem is beszélve, hogy az alkohol, szinte kimossa a szervezetből a cinket és a magnéziumot.

Mit és mennyit igyunk tehát?

Még igen kis mennyiség sem ajánlható mindenkinek, mert az egyéni tűréshatárok igen nehezen határozhatók meg és a károk sokkal nagyobbak lehetnek, mint a pozitív hatások. Akiknek az egészségük rendben van, nem kell minden kortyról lemondaniuk, de a férfiaknak max. naponta 2 adag, nőknek max. 1 adag elfogyasztása ajánlatos. (1 adag = 3,3 dl sör vagy fél dl bor). Arra figyeljünk, hogy egy adag alkohol feldolgozásához a szervezet 1 órát igényel.