Az indoklás szerint „a kormány kiemelt törekvése az egészségügy forráshelyzetének javítása”. „A törvényjavaslat ennek érdekében a forgalmi-fogyasztási jellegű adóknak minősülő jövedéki adóban és népegészségügyi termékadóban egyes termékek adómértékének emelését fogalmazza meg. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, melyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől az egészségügy számára többletforrást teremt, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége” – olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.
Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke 15 százalékkal emelkedik. Itt a törvénytervezet megjegyezi, hogy a kormány „a magasabb alkoholtartalomból adódó nagyobb mérték egészségügyi kockázatára van figyelemmel”.
A részletes indoklás szerint „fontos összefüggés, hogy valamennyi adómérték-emeléssel érintett termék fogyasztása egészségkockázatot hordoz, így a bevétel-növelés mellett az egészségpolitikai célok akként is teljesülnek, hogy e termékek kereslete csökken”.
Nem egyeztetett a kormány a jövedéki adó emeléséről a szakmai érdekképviseletekkel, a ma bejelentett lépések meglepetésként érkeztek – mondta el Csíkné Kovács Klára, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke.
Az elnök úgy látja, az adóemelést a gyártók biztosan nem tudják majd „lenyelni”, azaz – legalább egy részét- biztosan áthárítják a fogyasztókra. Ez viszont áremelkedéshez, így minden bizonnyal a fogyasztás csökkenéséhez vezet majd, így a kormány nem éri majd el a várt jövedéki-és forgalmi adó bevételeket – véli az érdekképviseleti vezető.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
