Allergiás rohamok kiváltója lehet a vörösbor

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. A hisztamin talán legismertebb funkciója az allergiás reakciókban betöltött szerepe. Az allergiás rohamok alatt a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel, és közvetítő anyagként játszik szerepet a jellegzetes tünetek – orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, csalánkiütés, gyomor-és bélrendszeri panaszok – kialakulásában.

Bizonyos élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin-szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciának nevezzük.

 

A hisztamin normális esetben a májban bomlik le, lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok, különösen a Camambert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort, Parmesan. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom (különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

A kórtörténet felvétele után, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk. Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje. Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.