A pincészet szerint öröm ezzel a szőlővel és ezzel a borral dolgozni. A 2019-es tétel az egyik legszebb rajnai rizlingjük lett, hordóban erjesztették és érlelték. Kézi szüret, spontán erjesztés, vulkanikus terroir. A korábbi évjáratokhoz képest visszafogottabb hordóhasználat jellemzi. Rengeteg gyümölcs, hosszú, elegáns sav és nagy érlelési potenciál van a borban.
A 2018-as Tarányi Rajnai Rizlingből már csak néhány palack maradt, most ezt csomagolták egybe az új évjárattal.
A Tarányi dűlő névadója Dr. (jogi doktor) Tarányi Ferenc (1878-1945) földbirtokos, politikus, Zala és Vas vármegyék főispánja, országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja volt. Igazi közéleti személyiség, fontos ember a korában. Állandó lakhelye a nyírlaki kastély volt, a Szent György-hegyi birtokait az 1920-as években vásárolta. Az első világháborúban később tartalékos tisztként harcolt, orosz hadifogságba esett és éveket sínylődött Szibériában. Az 1920-as és 30-as években sokszor járt Tapolcán és a Szent György-hegyen, amelyet különösen szeretett. Ezért is vágott bele itt szőlőművelésbe. Bár a Tarányi család elő- és utótörténete érdekes, a terület szempontjából Ferenc az, aki meglátta a területben az értéket, a dűlő ez után más kezekbe került.
Tarányi dűlő
A dűlőben a 2000-es években járt először Gilvesy Robert, aki azonnal tudta, hogy dolga van ott. A parcella 2007-ben került a Gilvesy Birtok kötelékébe, akkor magas kordon művelésben volt, majd 2009-ben alakították át guyot művelésre. Erről a területről származik a Gilvesy Tarányi Rajnai Rizling szőlője.
A déli fekvésű terület középen, 259 m magasságban 9 sor öreg tőkés (50+ év) szőlő vágja át a dűlőt. Ezeket a tőkéket 2007 óta művelik, ápolják. Jó éveken is csak 3500 kg – 4200 kg szőlőt szüretelnek erről a 0,9 hektáros területről, illetve a pince melletti, szinten öreg tőkés, 1 hektáros rajnai rizling területről számíthatnak hasonló hozamra. A talaj itt bazalt, kisebb-nagyobb kövekkel, pannon üledékes kőzetre rakódva.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
