Antal Gábor, a VinAgora szervezője mesél
Ha egy abszolút laikus vásárló lát rengeteg különböző érmet, plecsnit a palackokon, hogy tudja eldönteni, hogy melyik elismerés mit ér?
Rengeteg verseny van, és amíg nem tanítjuk meg a fogyasztóknak, hogy mi van mögöttük, addig nehezen fog különbséget tenni. Általánosságban talán elmondható, hogy amin több plecsni van, vagyis ami több egymástól független versenyen és bizottságnál bizonyított, az nem lehet rossz bor. És az is hasznos, ha elolvassuk a matricán, hogy melyik évben kapta a bor a kitüntetést. Ha 2019-ben veszek egy 2012-ben díjazott, de valamiért azóta a polcon felejtett palackot, az nyilván nem azt a formáját hozza évekkel később, mint amikor az érmet nyerte.
És mit ér a díj, ha külföldről van? Tegyük fel, a magyar borász talál egy eldugott borversenyt, ahol mindig jól szerepelnek az egyébként középszerű borai. Ez is csak egy szépen csillogó érem.
A legtöbb külföldi nemzetközi versenyre több ezer bort neveznek. Németországban és Angliában például azért, mert ez a két legnagyobb importpiac, mindenki oda akar bekerülni és ehhez plecsnit szerezni. Azt hihetnénk, ott az ezüstérem értékesebb, mint itthon egy arany, hiszen hány vetélytársadat kellett megelőznöd érte. De ez nem feltétlenül van így, mert az országos merítésű borversenyekre viszont tényleg minden hazai termelő a legjobb borát igyekszik beküldeni. Másrészt a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet előírása az is tagok felé, hogy legfeljebb a nevezett borok 30 százaléka kaphat érmet. Ezt az angolszászok nem tartják, többet osztanak és inkább nem kérik a tagfelvételt. Mindkét éremnek megvan az értéke, a lényeg, hogy pontosan tudjuk, mi van mögötte.
>>> A teljes cikk a szeptember 5-én megjelenő Winelovers 100 magazinban lesz olvasható! Előjegyezni ITT lehet a magazint.
Tippeket ad, hogy a kevésbé tájékozottak is kiismerjék magukat a borospalackokon található rengeteg érem között, és azt is elmondja, mit jelent valójában, ha egy bor 90 pontos. Interjú Antal Gáborral, a VinAgora Nemzetközi Borversenyt szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. munkatársával. Részletek következnek a magazinban megjelenő interjúból.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
