Helyzetkép – Idén sem számíthatnak sok termésre a hazai borászatok, bár a tavalyi tragikusan gyenge év nem fog megismétlődni. A hűvös ősz a minőséghez fűzött reményeket is lehűtötte: az elmaradt őszi napsütés csak betetőzte a nyári aszálykárt.
Helyzetkép – Idén sem számíthatnak sok termésre a hazai borászatok, bár a tavalyi tragikusan gyenge év nem fog megismétlődni. A hűvös ősz a minőséghez fűzött reményeket is lehűtötte: az elmaradt őszi napsütés csak betetőzte a nyári aszálykárt.
Prognózis – A magyar bortermelés a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért a Magyarországra irányuló borimport fokozatosan nőtt. Ezt a tendenciát csak felerősítette az, hogy a vásárlóerő gyenge volt az elmúlt években, ezért a fogyasztók az olcsóbb, jellemzően olasz borok felé fordultak. A szőlőtermés mennyisége egyébként idén sem lesz kiemelkedő, de a minőség …
Lőrincz György, az Egri borvidék borásza kapta 2009-ben az Év Bortermelője címet. Az egerszalóki St. Andrea pincészet ügyvezetője szerint fontos, hogy a fogyasztók megismerjék a borvidék fehérborait is.
Miniszteri rendelettel juthat a működéséhez szükséges összeghez a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. A Világgazdaság értesülése szerint napokon belül hozzájuthat a működéséhez szükséges összeghez a Kft.
Hektáronként legfeljebb 1.588 euró támogatást kaphatnak azok a gazdák, akik a múlt évben Magyarországon termett szőlőből általuk készített bort, kereskedelmi szeszfőzdével lepároltatják – az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
A valódi rozéborok termelői „hagyományos rozé” elnevezéssel különböztethetik meg boraikat a vörös- és fehérborok összeöntésével előállított „kevert rozéktól”.
Szentségtörésnek tartják a francia borászati szövetségek az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint ezentúl a vörös- és fehérborok keverékeit is forgalomba lehetne hozni rozéként. Hazánk is ellenzi a „pancsolmányok” Brüsszel által javasolt engedélyezését
Tavasszal jelennek meg az első pályázatok, az ágazati szereplők maguk osztják el a pénzeket – írja a Világgazdaság. A piaci szereplők azokat a forrásokat oszthatják el, amelyek az úgynevezett forgalombahozatali járulékból képződnek. Ez a korábbi jövedéki adót váltotta fel. Tavaly év végén a pincészetek a belföldi értékesítés után literenként 8 forintot fizettek be az agrártárca számlájára.
Az eredetileg javasoltnak alig felével, 175 ezer hektárral kell csökkenteni Európa szőlőtermő területeit az agrárminiszterek által többnapos vita után elfogadott borpiaci reform szerint. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos elismerte, hogy nem sikerült mindenben keresztülvinnie akaratát.
Az olasz rendőrség figyelmeztette az európai borkedvelőket, hogy legyenek figyelmesek a nedű vásárlásánál, ugyanis egy olyan hamisító hálózatot lepleztek le, amely olcsó asztali borokat drága topborokként hozott forgalomba.