A ma Nyergesek néven ismert dűlő bizonyítottan Tállya középkori eredetű szőlőhegyei közé tartozik. Nevét minden valószínűséggel a szőlőhegy nyereghez hasonló formája után kapta.
A ma Nyergesek néven ismert dűlő bizonyítottan Tállya középkori eredetű szőlőhegyei közé tartozik. Nevét minden valószínűséggel a szőlőhegy nyereghez hasonló formája után kapta.
A szőlőhegy, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A szőlőhegy, amelyért Kassa és Bártfa városa húsz évig pereskedett, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték.
A Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legrégibb és legpatinásabb múlttal rendelkező szőlőhegye, vagy dűlője a sárospataki Királyhegy. Nevét a királyi tulajdonlás után kapta az Árpád-kor utolsó harmadában. Sőt, feljegyzett múltja korábbról indul, mint a borvidék ikonikus szőlőhegyéjé, a mádi Király-hegyé.
A Garay család továbbra is számottevő szőlőterülettel rendelkezett a Nagyszőlőn, és ügyesen kufárkodott vele, mert az ott eladott szőlők összegéből elsősorban más szőlőkben, főleg Tállyán vásárolt jobbnál jobb adottságú területeket. Dűlőtörténelem, folytatás.
A tokaji Nagyszőlő jelentősége mindig eltörpült az ismertebb Hétszőlő mellett. Noha gazdag és egyúttal patinás múltja soha nem erre predesztinálta. Nem is beszélve arról, hogy a 17. század végétől készített szőlőhegy besorolások mindig is első osztályú termőhelynek írták le. Dűlőtörténelem.
A magyar történelem egyik legikonikusabb szőlőtermő helye a sátoraljaújhelyi Oremus. Hírnevét annak a mítosznak köszönhette, miszerint Szepsy Laczkó Máté (1576−1633) erdőbényei református prédikátor 1651-ben I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Zsuzsanna (1600−1660) számára készítette el az Oremus szőlő terméséből az első aszúbort Tokaj-Hegyalján.
A Határi mint szőlő vagy dűlő eredete vélhetően középkori gyökerekkel bír, noha erről konkrét adat nem került elő az írásos forrásanyagból. Elnevezése arra utal, hogy a szóban forgó szőlő két település, Erdőbénye és Olaszliszka határában feküdt. Ezért főleg a 17. század első felében gyakorta nevezték Két-Határ szőlőnek is a dokumentumok.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
