Tbiliszit, akárcsak az ország lakóit, összeköti a szőlő. A bor meghatározza történelmüket, kultúrájukat és az identitásukat. Elég felpillantani a Sololaki hegy tetején magasló Kartvlis Deda szoborra, aki a barátot borral, az ellenséget karddal kínálja meg.
Egy reptéri tűz és tizennégy órás megpróbáltatás után érkeztem Tbiliszibe. Egy-két karton boron és pár úti beszámolón túl nem sok információ kavargott a fejemben Szakartvelo kapcsán. De már a repülőtérről kilépve kezdtem kapisgálni, miért is lehet szeretni Georgiát.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
